Pokol, I. ének - részlet
A sötét erdőben
Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erődbe jutottam,
mivel az igaz utat nem lelém.
Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan,
s milyen e sűrű, kusza, vad
vadon:
már rágondolva reszketek legottan.
A halál nem sokkal rosszabb, tudom.
De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,
hallanod kell, mit láttam az uton.
Akkortájt olyan álmodozva jártam:
nem is tudom, hogyan kerültem arra,
csak a jó útról valahogy leszálltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése