Ma volt a harmadik olyan alkalom, amikor 5,,,-t kaptam a dolgozatomra. Just sayin'.
Csináltam hagymás-tarjás tojásrántottát, egész jól sikerült. Szétszórtságomnak köszönhetően nem kevertem fel előtte a tojást, csak beleütöttem, de összekevertem gyorsan, így viszonylag homogén lett. Egyre többször mondom azt, hogy enni jó, mert tényleg és amúgy is, annyira boldogító ilyeneket kijelenteni. Mondatonként hozom össze ezt a bejegyzést, ahogy ma hajnalban mondatonként rakosgattam össze az irodalom fogalmazásomat. Nem mintha nem tudnék írni, egyszerűen arról van szó, hogy rémesek a tanulási módszereim. Körülbelül két hónapig bírtam minden délután leülni és becsületesen megírni/megtanulni mindent, de már nem. Pedig érezhetően könnyebb volt úgy, csak az agyam még mindig nem képes hosszútávon gondolkodni, úgyhogy marad a "leave it until 2 pm then cry" módszer. Finomítva, természetesen.
Szeretem a hétvégéket, még a vasárnapot is, kivéve a vasárnap végét, az már nagyon szenvedős, de az alaphangulatom mostanában egész optimális. nem boldog, még csak nem is vidám, de remekül elszórakozom, vannak boldogító pillanatok, van amikor több is egymás után, nincs okom panaszra. Tényleg nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése