Mostanában könnyezik a szemem, pedig se lelki se fizikai okai nincsenek, ugyanis Baján voltunk, ahol történetesen négy napon keresztül semmiféle képernyőt nem láttam. Milyen jó volt, tejóég! Sőt, már előtte lévő hét is.
Hétfő-kedd strand Petruskával és Fannival, hétfőn hepajkodás a hepajkodókkal, szerdán a Holt-Tiszán velük, csütörtökön rajztáboros-alkotós móka, pénteken szintén és filmforgatás is (hahaha), utazás Bajára, Paddy and the Rats koncert első sor, fantasztikusan rekedt és mély lett a hangom utána, szombaton halászlé, Szabó balázs band koncert és egyetemisták, vasárnap gereblye és ejtőzés, valamint nyugodalmas Csík koncert, hétfőn nyugi, majd megijedés majd leszervezés, majd négy órás vonatút (<3), Nullánál is kevesebb másfélszer, itthon, jókedv, alvás, kedden csapatétpítőtábor biciklizéssel, szilvazabálással egybekötve, pizza, körtés cider, fáradtság, életöröm.
Az utolsó szó végigkísérte az elmúlt egy hetemet, végre úgy érzem, hogy tényleg nyár van, tényleg élek. Éppen ideje volt.
Az utolsó szó végigkísérte az elmúlt egy hetemet, végre úgy érzem, hogy tényleg nyár van, tényleg élek. Éppen ideje volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése