Holnap hatefő...

Alig fél nap után Szegeden és alig egy nap után Baján megint itthon vagyok. és éppen végeztem a törivel, a tudásom nem biztos, korántsem, de legalább én elmondhatom magamról, hogy tanultam, mert tényleg. Hogy ebből majd mi marad meg, és milyen lesz a doga (ha egyáltalán írunk, töritanárnál sosem lehet tudni) az már más kérdés. Igazából a kémiától jobban félek... De arra még van két napom tanulni, vagyis. Benyesni. Bár a számítást nem lehet, pedig tudom, hogy tőlem csak azt fogja kérdezni. Ááááh, utálom az évvégét, pont amikor eldöntöttem, ohgy itt az ideje a leeresztésnek, akkor jön a nyakamra mindenféle javítás, dolgozat, felelés... Ez az én formám.

Azért a hétvége jó volt. Pénteken a második világháború jegyzetelése közben végighallgattam három és fél Beatles albumot, hajat mostam, szombaton autókáztunk sokat, beszélgettünk a világháború eseményeiről, vásároltunk, imádok minden egyes dolgot, amit kaptam, igazából a szüksges dolgok tényleg megvannak a nyárra, mostmár. Este öntözés és vacsora után rikikiztünk, utolsó lettem, ami nem meglepő, hiszen a Hetedik hullámot olvastam... nem így kellett volna, de sikeresen végeztem vele körülbelül négy óra alatt. Ma tényleg délben keltem, ebéd után már csak pakoltunk és jöttünk haza. persze Soltvadkerten megálltnk fagyizni, utána töri tanulás helyett aludtam, itthon pakoltam megírtam a második világháborús feladatlapot és ennyi. Egy hétig ennyi is lesz, csak kémiával és fizikával, well fuck.

Egyébként már három napja nyár van. Eddig annyi az érzés, hogy az idő melegebb, a nap jobban süt, és érzem a nyárfa termésének a tömény illatát, amit utálok. Meg tegnap volt II. Erzsébet megkoronázásának hatvanadik évfordulója FYI. Egyébként én nagyon bírom az öreglányt, meg Fülöpöt is, igazából amikor ma néztem a tv-ben a felvonulást a Temzén, kicsiny szívem nagyon dobogott. Bár az az emlékek miatt volt, és istenem, imádom Nagy-Brittanniát!

Remélem a jövő hét hamar eltelik. Utána meg kezdődik a móka, vagy mifene...