Szervusz nyár! Nem én köszönök el tőled,
te hagysz el újra engem.
Az ördögbe is, megint olyan rövid voltál!
Tudom, tudom, minden évszaktársadnak ez a
sorsa, jöttök és mentek. Mire igazán megszoknánk,
megszeretnénk benneteket, már indulnotok kell tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése