nem tudom miért, de valamiért nem volt kedvem aquaparkba menni. pedig barátokkal lettem volna, és ez az utolsó alkalom idén nyáron a strandolásra. de valahogy nem volt kedvem. én magam sem tudom miért. még csak antiszoc se voltam. egyszerűen csak nem. van ilyen. aztán Panka mondta, hogy ha ő eljött velem zumbázni, akkor én igenis menjek el vele aquaparkba. és igaza votl. így hát igent mondtam és akkortól kezdve már kedvem is volt hozzá. előre azon gondolkodtam milyen jó lesz majd ott lenni, együtt csúszni, futkorászni, stb.
csakhogy nem így lett. mert ahelyett, hogy épp a hagymacsúszdán forognék én itthon ülök a seggemen és szenvedek. persze csak képletesen. de valahogy mégis. mert bár kifogásnak jó volt átélni már nem az.
ja és az utolsó két sort egy órás kényszerpihi után írom. de sebaj. lesz még nyár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése