Végre megint süt a nap. Lassan indulok kávézni forrócsokizni a lánykákkal, csak érjek oda időben. Szeretem a pénteket. Kevés órám van, könnyűek, itt a hétvége, lehet aludni. Bár szerdáról csütörtökre bebizonyítottam magamnak, hogy igenis képes vagyok hétköznap korán lefeküdni, méghozzá kilenckor. És megérte, mert tegnap reggel végigénekeltem az itthoni készülődést, pörögtem, vigyorogtam. Ja és nem mellékesen, nem éreztem fáradságot. Tegnap ezt másfél órás késéssel sikerült kivitelezni, ami viszont még mindig jobb, mint az átlag. Főleg úgy, hogy drága egy és egy negyed órát rááldoztam János evangéliumára. ami nem is volt olyan rossz. Sőt, az egész Biblia nem olyan rossz, mint azt annak idején gondoltam. Nem szájbarágós, nem agresszív, ha valaki nem hívő, annak egy szép kis történet és ennyi.
Fogadalmaimmal úgy haladok, hogy mivel már tudok kötni ezért nem kötök, filmeket szép számmal nézem, az biztos túl lesz teljesítve és körülbelül egy hete szenvedek a negyedik könyvvel az ötödik héten, de nem akarom feladni, csak így meg pláne el leszek maradva, ami annyira nem vicces.
Holnap sütök gofrit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése