Na nem mintha túlvállaltam volna magam, mert jelenleg azt a csodálatos állapotot élem meg, hogy egyszerűen semmit nem kell csinálnom, úgy körülbelül még egy hétig, és ezt igyekszem a legteljesebben kiélvezni.
Viszont most hogy beindult a nyár (mármint számomra, mások biztosan agyonbulizták és bulizzák magukat... nos, én nem vagyok az a kategória), számtalan program van. Ma is. Vagyis pont ma. Programlehetőségek között volt a Paolo Nutini koncert nézés youtubeon, ételkorzózás Petrával és Blankával, és az Olimpia zárórendezvények bámulása on tv. Nos, természetesen én a középsőt választottam, mert annyira mégse vagyok antiszociális. Hogy megbántam-e? Nos, nem. Mert jól éreztem magam, a Sheket koncert abszolút szórakoztató volt, az eső sem szegte kedvünket, végre kimozdultam, barátokkal mászkáltam. Hogy megbántam-e? Nos, kicsit igen. Paolo Nutini három napja szívem szerelme, csodálatos dalai vannak, azért jó lett volna élőben látni. Na de majd, ha fent lesznek a videók! Jelenleg nincsenek... És hát. A megnyitót végignéztem, hatalmas lelkesedéssel néztem végig és imádtam minden percét. Azt rögzítettük is, viszont a záró rendezvényt se nem láttam, se nem lett archiválva, abban reménykedem, hogy lesznek olyan kedvesek a... bárkik, hogy felrakják az egészet a világhálóra, lehetőleg úgy, hogy én is megtaláljam. Nem érdekel a One Direction, sem a modellek, de ott volt Timothy Spall Churchillként (!), Russel Brand I am the walrust énekelt, és a végén megemlékeztek Freddie Mercuryról hosszabban, és énekelték a Bright side of lifeot. Ja, hogy ezt honnan tudom? Twitter, egyetlenem. A tv a másik szobában van, nem akarok rohangálni, nem akarok szülőket felkelteni. Így azt is jegeljük. Majd...
Igazából nem érdekel. Ez a nyár lényege. Sok sok tevékenység. Egyébként is. A koncertet visszanézhetem, dalokat meghallgatom, lényeges részletek fent lesznek interneten, nincs miért aggódni. Jól éreztem magam, kellett már egy kis hepajkodás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése