Na végre túlvagyunk a Sajó Károlyon is, igen szép eredménnyel (se). De vége és ez a lényeg. Na meg az hogy három napon keresztül a versennyel törődtünk a legkevesebbet, és annyit röhögtünk, fetrengtünk, hülyéskedtünk, mint nagyon régen (egri tábor, talán). Szerdán utaztunk sokat, este igyekeztünk előadni a prezentációt, ami háromszor is nevetésbe fúlt, hajat mostam, félig megnéztük a Gyalog galoppot (a tanárunknak annyira nem tetszett, pedig hát...), majd éjfélre ágyba kerültünk. Szerencsére nem én aludtam a földön... Másnap reggeli után megnyitó a városházán, hatalmas nagy protokoll, jájj. Utána kicsit kiakadtam az "Önök mások"-on, de végül is megírtuk az írásbelit, megettük a nagyon eredeti ebédet, előadtuk a prezentációt, közben egyszer a zsűri képébe röhögtem, rosszul mondtam a sulink nevét (kellett nekünk kéttanossá válni), hadartam, viszont Blanka és Fanni ügyesek voltak.
Összességében erős középmezőnyben éreztük magunkat, szerintem a teljesítményünk is olyan volt... Szóbeli után döglöttünk, fésülködtünk, majd kaptunk vacsit, aminek végeztével elmentünk az Árkádba (zseniális, hogy a hotel és a kolesz is két percre volt az Árkádtól), negyed órán keresztül körbejárkáltunk az Alexandrában, utána fagyiztunk. Hihetetlen, mennyire drága volt, borzasztó, de megérte, egyrészt azért mert nagyon finom volt, másrészt mert viszonylag nagy adag, harmadrészt mert egyszer élünk, negyedrészt mert csak. aztán betévedtünk az intersparba, vettünk magunknak üdítőt, meg utána még egyszer... akkor pedig májkrémet, negrót és csokit...
Este megnéztük a Dark shadowst laptopon... nem tudom, hogy az emberek miért csorgatják úgy a nyálukat. Oké, tényleg hatalmas volt, nagyon eltalált poénokkal, a színészi játék is tetszett, de a vége elcsépeltre sikerült és a vérfarkasság sok volt. Az is rontotta a szememben a film értékét, hogy nem szeretem a céltalan rombolást, így a házat nagyon sajnáltam. Összességében tetszett. Másnap, azaz pénteken vészesen korán keltünk, de sikerült elkészülni mindennel, reggeli után indultunk terepgyakorlatra. Előttünk ült hajasbaba, átmentünk Nyúlon, voltunk Pannonhalmán ("elmarad a latin!"), az egyik velünk jövő felnőtt meg ráeszmélt arra, hogy milyen műveltek vagyunk és attól kezdve, amikor nem kellett jegyzetelni végig a Gyalog galoppból és a Brian életéből idéztünk. A rövidített terepgyakorlat után megírtuk a ravazdi művelődési házban a megírandót, majd visszamentünk Győrbe. Kaptunk ebédet (tejóég, én annyit zabáltam ez alatt a három nap alatt, hogy az nemigaz.), utána leszakadtunk a városnézős csoporttól, elmentünk fagyizni, az is nagyon finom volt, jó helyet találtunk. Utána pedig egy padon ülve másfél órán keresztül röhögtünk, kielemeztünk minden második arra járót, szóval teljes mértékben éretten viselkedtünk.
Egyébként tök furcsa, de a sok utazástól, üléstől, pihenéstől, semmittevéstől nagyon ellehet fáradni. Mi is folyamatosan le voltunk lassulva, bármikor el tudtunk volna aludni, legszívesebben csak ültünk volna egész nap. Ásványvízvásárlás, átöltözés után mentünk a díjkiosztóra. Eluntam az életem, egy órán keresztül semmi nem volt. Kihirdették az eredményeket, hátrébb végeztünk, mint vártuk, de nem vagyunk benne az utolsó háromban... szóval nem, ez nem jó eredmény, de akkor már mindegy volt. Utána harcászkodtunk kicsit, majd beültünk az autóba és az első lehetőségnél mekiztünk. Sokat. De végre tisztességesen rendeltem, nem csak sajtburger-sültkrumpli volt a menü. Körülbelül úgy néztünk ki mint az usákok egy átlag kiruccanás alkalmával, mindenhol mekis papírzacskók, egyik kezünkben a burgonya, másikban a hamburger, mellettünk az üdítő. Egyszer-egyszer megéri. Pl. mint most, és akkor három hónapig nem kívánok ilyen helyen étkezni. Sötétedés után elcsöndesedtünk, még beszélgettünk a horrorfilmekről, megemlítettem a "minden ember potenciális életed szerelme csak rosszkor találkozol vele" elméletemet és megérkeztünk. Haza. Utána ültem a kanapén és néztem ki a fejemből, majd arcot-fogat mostam és aludtam fél tizenegyig.
És vége! Vége a versenyeknek, ebben a tanévben nem lesz több, tudom, hogy a végén vagyunk, de azért ezt a két hetet már nyugiban töltöm, megírom a kompetenciát úgy-ahogy, igyekszem nem rossz jegyeket szerezni, és tényleg végzünk. Bár az a vég valami újnak a kezdete lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése