Igazából azóta, hogy ez a blogom létrejött, nem volt még rendes hosszú bejegyzésem. csak kis szösszenetek, meg képek, újabb szösszenetek, valami hosszabb gondolatmenet, újabb képek, idézetek, videók. de semmi érdemleges, és semmi olyan, amire azt mondanám, hogy igen, erre büszke vagyok. pedig szeretek írni, de valahogy nem teszem mégse. mármint igazán. amikor oldalakat lehetne megtölteni. persze, mondhatnám, hogy az nem az én műfajom, de miért mondanám. ez csak kifogás lenne. pedig én most tényleg nem keresek kifogásokat. csak okokat. viszont az leginkább magamtól kéne megkérdezni. ja és bár a kezdés azt sejeti, hogy ez végre egy hosszú bejegyzés lesz. jelentem nem lesz az. még nem. ez nem a megfelelő hely, idő és állapot. most csak Juci és Tibi hangjára koncentrálok, meg a fejfájás elmulasztására és az almákra. agyő.