Így kell ezt csinálni!

És igen! Mára végeztem mindennel, amit elterveztem, mondjuk a tanulás kimaradt, de azt nem is terveztem nagyon. Körülbelül négy órán keresztül szenvedtem a pakolással, de megérte, mert igen tekintélyes mennyiségű papírtól és mütyürtől szabadult meg az asztalom és a környéke... És még Gedeont is én pakoltam be, no meg olvastam 99 oldalt a Győztes egyedül vanból. Eddig nagyon tetszik, de egy nap nem akarok ennél többet, mert ez nem limonádé, amit csak úgy elolvasunk. Több szemszögből íródott, ami egyrészt nagyon kreatív és izgalmas, másrészt néhol zavaró, de nem feltűnően. 

Szóval a mai napot abszolút sikerként könyvelem el, a holnap is legalább ilyen jó lesz, csak háziírással és orvosi vizsgálattal kiegészítve...

Hát ilyen ez a hétfő!

 

Ma egész jó napom volt, sikerült mindenhova eljutni, bár a buszt így is lekéstem, de ezt igazán meg lehetne szokni tőlem. Bár, már meg is szokták szerintem. Úristen, megkaptuk a részletes programot Angliáról. Hát ha nem mehetek el, akkor eléggé csalódott leszek és ez igen enyhe kifejezés. Mostanában falom a könyveket (mikor nem?). Hopp, gyorsan elolvastam az Abigélt újra, nincs mit tenni, annyira szép történet. Majd gyorsan a Köpönyeget. Bár azért annyira nem gyorsan. Bármennyire is 'csak'  41 oldal ,azért a sorok között van a történet. A végén kicsit kiakadtam, de a szánalom és a segíteni akarás végig bennem volt. A legrosszabb érzés a tudat, hogy tényleg vannak ilyen szerencsétlen emberek. Egyébként nagyon tetszene, ha az utolsó három oldalon nem az lett volna, ami. Mivel tényleg igyekszem egyre több klasszikust olvasni, belekezdtem a godot-ra várvába is, arról még csak annyit tudok mondani, hogy megható. 

Viszont amit tényleg a leggyorsabban olvastam el, az a gyógyír északi szélre volt. Egy nap alatt sikeresen befejeztem, bár koránt sincs befejezve semmi és a vége szinte kiált: FOLYTATÁST! Pedig össz-vissz három (4) szereplős az egész regény. Bár a regények értékét nem a szereplők mennyiségében mérjük.  Az első szó, ami eszembe jut, az a fájdalom. Mert a könyv elejétől a végéig tele van fájdalommal, megspékelve szerelemmel, keserűséggel és cinizmussal. 

Szóval így állok most. Hétfő van és könyvekről beszélek. Tegnap Breaking Dawn-t olvastam elalvás előtt. Valszeg ma is at fogok. Csak előbb még házit kéne írni... 

Egyébként ha lesz tengerimalacom (malacunk), akkor Sir Alfred Benjamin Edward Hale-nek fogják hívni. Röviden Alfie-nak. Csak megjegyeztem.

Come back baby, come back to the bitter end

http://www.youtube.com/watch?v=QKYUBWWrGpU&NR=1

Ma vasárnap van, holnap meg hétfő lesz. Tudom, tudom, micsoda felfedezéseket teszek.... de hát ez tény. És az is, hogy ez a két nap olyan nemjó. Mármint a vasárnap az azt jelenti, hogy másnap hétfő, vége van a hétvégének, a hétfő meg azt, hogy hétfő van és egy újabb hét kezdődött el. A hétfőkkel hol jóban vagyok, hol nem, de a vasárnapokat általánosságba véve szeretem. Kivéve a vasárnapok végét. Bár ma még az is jó, tudva hogy elkészültem a dolgaimmal. Most egy cél érdekében szorgoskodom, és az a cél nem már, mint Anglia. És Angliáért képes vagyok a Quimbyről is lemondani. A szívemben úgyis mindig ott vannak, és koncerten is voltam, meg még leszek is. Egy kicsit elkanyarodtam. Szóval Anglia érdekében vagyok kevésbé önző és egoista, mert csak úgy engednek el ,ha megérdemlem. Hát tessék, most már egész jó úton haladok.

Ma példának okádék felmostam (úgy néz ki a felmosás lesz az én reszortom, amit nem bánok, mert látható eredménye van és még az illata is finom) és bepakoltam Gedeon drágát, akinek honlap lesz a  név- és majdnem születésnapja. Meg tanultam is valamit. Megint eltelt egy nyugis vasárnap. És holnap még továbbra is hétfő lesz.

Say now!

Lollipop, mert zumba és mert jajj de nosztalgikus.

És jó kedvem lett... egész nap kissé morcos voltam, de aztán a gyros után jobb kedvem lett. Délután csináltam a nagy semmit, tehát basztam el az időmet.  Majd sikeresen eljutottunk zumbázni, zumbáztunk egy jót, ahol Mikát is játszottak, megnéztem egy Gyilkos elmék részt és msot itt növesztem a hátsófelem, miközben Mikát hallgatok. Azért ez vicces, de valahogy úgy vagyok a zenékkel, hogy vannak időszakok, amikor egy valamit vagy valakit nagyon sokáig hallgatok, mást alig és egy idő után váltok.  Most elég rövid volt a Mika, de majd csak visszatérek. Viszont a Magashegyi kapcsol ki és vidít fel ebben a magányos, majdnem alvós állapotomban. 

"Mindenki siet, mindenki megy, mindenki senkije mindenkinek."

Bár én a mai nap nem siettem, de azért haladtam az árral. Már kéne alkotni valamit. Mondjuk megírni a tegnapra ígért cikket. Jájj. Meg képeket tenni a kémia prezentációba. Lehet, hogy túl keveset várok el magamtól? Vagy túl sokat és minden mindegy alapom nem csinálok semmit. Az úgyis illik hozzám. Pedig na. Jó lenne elérni valamit, csinálni az életben. Holnap például azzal indítok, hogy pakolok, majd ebédet főzök/főzünk és máris jobb kedvem lesz. de ma péntek van és én nagyon boldogan punnyadok tovább.

Igazából én voltam a hülye pár napja, mert nem csak a Yellow és nem csak a Something in the water tud felvidítani. jelenlegi harmadik helyezett a Norwegian wood. Ennyit a dobogósokról.

A dobogósokon kívül meg ott van az Autó egy szerpentinen, a Here comes the sun, a Lucky day Sashától, a Suddenly I see,  a Born this way, mert ezek mind vidám dalok, ami arra késztetnek, hogy élj. Nem is tudom, de ez a szó annyira jelentőségteljes az életemben, életünkben. mindenkiében. Hiszen az élet ott van mindenkiben. Csak akarni kell. És jelenlegi jókedvemben nagyon akarom.

ez csak úgy, mert oylan cuki, hogy belehalok és mert jókedvem van. na irány felmosni!

A terv:

-miután ezt megírtam és elolvastam a Cotcotos cikkeket leülni az asztalomhoz és

-matekházit írni, de rendesen

-angol házit írni, és kiegészíteni

-töriből keresni

-rendet rakni

-inni

-felhívni az angoltanárt

+1 ha mindez megvan, elégedetten tudomásul venni és bármit csinálni. mert a bármi az mindig izgalmas és érdekes.

elfelejtettem Ifirkászra menni. kár.

rájöttem, hogy igazából szart se csináltam eddig, azt leszámítva, hogy bepakoltam és elindítottam a mosogatógépet.
jájj.
Don't let me down!