szerda, március 14

It's always darkest just before the dawn

Tegnap teljesen szerda-tudatban voltam, még hajat is mostam véletlenül. Bár véletlenek nincsenek és a hajmosás meg az előtte lévő házi írás azt idézte elő, hogy egy kicsit összeszedtem magam. Legalábbis élet terén. Bár az evés mennyiségét és gyakoriságát még nem sikerült csökkenteni, de ami késik az valószínűleg múlik, szóval majd egyszer. 


Szóval a világban egyensúly van. És mindig is az volt és mindig is az lesz. Egy biztos. Vagyis... igen ez biztos. Kezdek már hozzászokni, hogy nem lehet minden szép és minden jó. Folyamatosan nem. Szükségünk is van a völgyekre, és nem, nem fogok közhelyt használni még egyszer. 
Ma viszont tényleg elég jól alakult minden. Nem ecsetelném, a legjobb része az volt, hogy Panka kedves ismerőse megszánt minket és újrarakta a gépünket. Hat órán keresztül itt volt , de megérte. Most gyorsabb, tisztább, rendezettem és a többi. Szóval haladunk, szigorúan csak előre.

kedd, március 13

Úhhh... nem, szerintem sem pont márciusban kéne nyafogni, de hát mindig is egy kicsit lassú voltam, elkéstem bár késni még most is mindenhonnan elkések. A lassúságom ellenére mindig rohanok, nem csak normálisan ,de átvitt értelemben is. Szóval, hogy ne csak nyafogjunk, nyühögjünk és nyökörögjünk, ki-, vagy inkább bejelentem, hogy az angol szóbeli felvételim ötvenből 50 pontos lett és ezzel a szép eredménnyel, meg még három másikkal 4. vagyok az áhított gimnázium angol tagozatának ideiglenes listáján. 

Tehát nem az élet egyáltalán nem állt meg, pörgök én, csak nem minden területen. Egy kis segítséggel viszont.... hajjajj.
Holnap reggel fázni fogok, mivel Sacinál maradt a szürke kötött kardigánom. Hát így jártam. Amúgy meg imádok Sacival pulcsit cserélni, a mai helyzettel az a baj, hogy ez nem csere volt, csak egyszerűen nála maradt. megesik az ilyen. Szóval kedves időjárás légy oly jó hozzám és legyél meleg reggel is. Köszöntem.
Holnap a sulis ünnepség, csütörtökön hagyományőrzés vagy magyarkodás helyett szimplán szülinapi találkozás lesz valahol, majd megbeszéljük és pénteken ha minden igaz, megyünk a Bodies-ra. Már alig várom. Igaz, voltam már egyszer, régen, de azóta biztosan megváltozott és engem is jobban érdekel az emberi test.
És ma sikeresen voltam olyan kitartó, hogy megírtam az összes házit. És nem, továbbra sem vagyok büszke magamra, de ez legyen az én problémám. 
Arra jöttem rá (többek között), hogy a komolyzene segít kikapcsolni, lenyugtatni és koncentrálni. És még tetszik is. Egyre inkább művelődöm. És egyre inkább kezdek nyitni a tevékenység felé, szépen lassan. Elég lassan. Nem akarom elkapkodni, mert az lesz a vége mint eddig. 
Basszus, tavasz van, ilyenkor mindenki megújul. Remélem nekem is sikerülni fog. 
Majd meglátjuk.

hétfő, március 12

How sad it is...

Új világ szimfóniát hallgatva, beszélgetés közben, fejfájás után igen kellemesen érzem magam. Az egész napos, de már megszűnt fejfájás ellenére is igen kellemesen.
Házi írás kimaradt a mai napból, de ez nem meglepő, tekintve, hogy már így éldegélek két hete. Azért órákra valahogy mindig elkészülök. Mint a mai angol versenyre is khm. Remélem arra jó lesz, hogy ne kapjak rossz jegyet, de igazából nem akarok továbbjutni, pedig jó vagyok angolból. Nyelvtan versenyen is sikeresen második lettem, ami azért öröm, mert nem jutok tovább. Nem szeretek versenyezni, így nem. Többek között ezért is hagytam abba az evezést. Pedig evezni tényleg nagyon szerettem, sőt még most is szeretem, pedig vagy fél éve nem voltam vízen, sem edzésen. Szerintem soha nem fogom elfelejteni azt, hogy hogyan is kell evezni. Úgy megmarad, mint a biciklizés. Ideje elkezdeni futni...
Annyi minden vár még rám, igen.

vasárnap, március 11


Rájöttem, hogy imádom azt az érzést, amikor utazom és csukva van a szemem és a narancs ezernyi színben pompázik a szemhéjamon át. Igen, Büszkeség balítéletet néztem hétvégén és még mindig nem tudom megunni. giccses, elcsépelt, de gyönyörű. Mint a naplemente, vagy a szerelem. 
Ma úgy jöttünk haza Bajáról, hogy az út háromnegyedében a nap óarany fényt vetett minden egyes nádszálra és az ég olyan kék volt, amilyennek egy tavaszi napon lennie kell. És igazán megérintett a tavasz. A hőmérséklet nem elég ahhoz, hogy érezzem az évszakot, ahhoz kellenek a színek, a fények az illatok. Úgy teljes. 
Holnaptól újítok. Elegem van a tékozlásomból. csak az a baj, hogy igaz. Na ezen változtatunk. Reméljük sikerrel.

péntek, március 9

Így jár, aki nem vigyáz 
- mondta Allan a lába előtt heverő, öntudatlan kínai katonának.- 
Jobb, ha nem próbálsz versenyt inni egy svéddel, hacsak nem vagy finn, vagy legalább orosz.

csütörtök, március 8

Ma megnéztük Blankával a Harry Potter és a bölcsek kövét. Érdekes volt laptopon, halkan, közel, háttérzaj mellett nézni. és továbbra is tartom magam ahhoz, hogy még ez sem az igazi. annyi minden más a könyvben és tudom, hogy nem lehet ugyanolyant csinálni, de egy kicsivel lehetett volna hitelesebb. Lee Jordan legviccesebb részeit kihagyták, pedig én azoknál röhögtem a legnagyobbat olvasás közben, vagy épp Hagrid cirkuszsátor méretű kanárisárga művénél... Na de mindegy is, ez csak az én rigolyám.
Amúgy meg semmi, nagyon semmi. Csütörtök a legjobb, mert péntekre nem kell tanulni. Szép az élet.