kedd, november 15

Fülmelegítőben ülök a gép előtt és angolra csinálom a házit. Majd utána az összes többit. Jájj. Dejó kedvem van ,egyre inkább .egy héttel ezelőtt nagyon magam alatt voltam, de aztán szerdán egy jó fél órás és magamból kibeszélés után jobban lettem és ez a 'jobbanlevés' azóta is tart. Örömöt találok a zenében, az időjárásban, még a tanulásban is. Ma voltunk nyílt napon a Vargában, és jájjj nagyon tetszett. A mérleg nyelve most a Varga felé hajlik... De még mindig ott a péntek Azt is nagyon várom. 

És és és, az idő annyira gyönyörűséges, eddig sárban, ködben mentem suliban, de most már csak dérben, fagyban. És ezt is élvezem, hol sapkát veszek, hol fülmelegítőt, és van sok-sok (de még mindig nem elég) sálam is. Csak egy fránya kesztyűt kéne beszerezni és teljes lenne a boldogságom. Ja meg örülnék egy szemtakarónak is, vagy párna... mittudomén mi az, de azt tudom, hogy jó. Haha. jó. Jáájjj de egyszerű szó ez. Az élet is egyszerűnek tűnik. Pedig felvételi, versenyek, impotenciamérés is. Ugyan kérem, mi az nekem. Semmi? Há nem? DE! Majd csak túl leszünk rajta valahogy. Valahogy úgy vagyok én ezzel mint a téllel. Hideg, kemény, bele lehet dögleni a végén, már elegünk van belőle, de mégis szeretjük és kibírjuk. 
 Apropó tél. Igazán jöhetnél már és maradj velünk Karácsonykor is. 
Úgy az igazi. Mint a Pöttyös és a Quimby.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése