csütörtök, szeptember 29

még mindig 13 napos bizbasz

szóval, ezt elbasztam, tehát az ötödik nap az inspirálós és csak a hetedik az utálatos
hmm. inspirál. igazából. na, annyira egoista vagyok , hogy én csak magamat inspirálom, de ezt inkább motivációnak nevezném, szóval ...

elcsépelt? igen, egy kicsit. és ha valaki nem venné az adást, akkor ami inspirál az a boldogság. a boldogságra való törekvés, a boldogság elérése. tudat alatt mindent azért csinálok, hogy akkor, utána egy perccel, utána két nappal, vagy utána majd sokára egy másik életben boldog legyek. és néha tudat felett is.

Itt ülök a teszedő parton

Azaz itt ülök görnyedten a számítógép előtt, miközben a másik szobában Panka idegeskedik amiatt a drága idő miatt, mert abból mindenkinek kevés van. Így nekünk is, pedig mi ma még filmet is néznénk. Oh, pardon, nézünk. Három napja eszembe jutott, hogy meg kéne hallgatni (megint és még midig) a Kicsi ország cd-t. De eltűnt! vagyis, nem eltűnt, csak nem találom, ami majdnem ugyanaz. De szerencsére ma rájöttem, hogy az autóban maradt, mert ugye utazáshoz, tánchoz, tanuláshoz, létezéshez, szóval mindenhez nagyon illik. Így megnyugodtam. Maradt a youtube. Na meg a Lármagyűjtögető (Tibi által dedikált változat), amibe újra beleszerelmesedtem. A Káosz amigos annyira pergős, hogy napokig csak arra ébredeztem, és az Álmatlan dal pedig csak az, ami. Álmatlanság elleni szer (?). Azért még tartom magam ahhoz, hogy a Magam adomnak a második verziója a legjobb, nem véletlen, hogy ez a kedvenc dalom. Mármint az egyik. 


Szóval még most is itt ülök és megint az egyik kedvenc témámról, a Quimbyről írok, mert arról mindig tudok. Tegnap kémián elkezdtem egy lapra írogatni gondolatokat, ami tök jó volt, csak rájöttem, hogy vagy írok, vagy figyelek, mert a kettő nem megy egyszerre. egyébként ez az olvasással és -sajnos- gépezéssel is így van. De leginkább az írással és olvasással. Olyankor beleveszek az irományba, mindegy hogy kiébe, és csak arra figyelek. Egy másik tudatállapot. Holnap is lesz kémiánk. Igazából én egész jóban vagyok a kémiával, persze csak addig, ameddig ő is jóban van velem. Ma még matekon is figyeltem. De kit érdekel a matek? Ott van például a  fizika, mai egyenlő a matekkal ,de azért mégis értékesebb valamilyen szempontból. Ki így nézi, ki úgy. Tegnap én úgy néztem, hogy kabarét azon híres neves videómegosztó oldalon és "tessék elhinni, ganaj ember az!" Most így állunk, állok, meg úgy hogy 70% az angliai út. Mármint számomra. Ami elég jó arány, tehát örülök a fejemnek, mint majom a farkának és most már tényleg elmegyek fürödni, befogom azt a szép, ám igen lepcses pofikám, majd filmet nézünk. Ha minden igaz. De miért volna minden igaz? 

20:38
Annyira nem akarok új bejegyzést írni a semmiről, hogy inkább ide írom a... semmit. mert megint Magashegyi és metróhuzat, és úgy néz ki ez is felkerült a jókedvcsináló dalok listájára. Úgy látszik ez a lista végtelen, és ez a tény már önmagában boldogító. Csak ennyit akartam, szerettem volna. Vagy még ennyit sem.

szerda, szeptember 28

A fogadalmat kb. már akkor megszegtem, mikor megjelent. Igazából három (vagy kettő?) napig tényleg nem néztem fel az itt leírt oldalakra, de minden másra igen. Rájöttem, hogy akármennyire is közléskényszeres vagyok, azért kibírom folyamatos helyzetjelentés nélkül is, viszont legalább egyoldalú információra szükségem van. amit a neten szerezhetek meg leginkább. Szóval ki lehet bírni közösségi oldalak nélkül, tényleg, de nem jó, ha az fogad, hogy 50 értesítés meg 20 üzenet. Bár nekem szerencsém volt, megúsztam tíz értesítéssel, szóval bírhattam volna tovább. Igazából annyit szerettem volna mondani, hogy visszatértem és továbbra is boldogítok minden kedves olvasót, vagy idetévedőt, amíg meg nem nyomja azt a kis piros pörcköt ott fent.

Arrivederla!

hétfő, szeptember 26

szünet

hát én akkor most egy hétre szüneteltetem a bárminemű internetfelhasználásomat, beleértve mnidenféle internetes oldalt, mint facebook, youtube, twitter és persze a blog is. csak egy pici szünet, valószínűleg kibírom,meg nem gépmegvonás lesz, csak internet, így vígan tudok pasziánszozni meg simsezni. hát ez van, én még simsezek és tökre bírom. az egyetlen, amit nem szeretek benne, hogy elvonja a figyelmem és az időérzékem és órákon keresztül képes vagyok vele játszani. na ez van. most meg az, hogy angol házit fogok írni, aztán egy hétig semmi internet. nyista, nothing, nichts... 


vasárnap, szeptember 25

szüret (?)

Suhanc bejegyzését olvasva eszembe jutott, hogy milyenek voltak azok a hétvégék, amikor a nagypapám még élt. Mondjuk ősszel. Mert neki is volt szőlője, igaz, csak a kertben, de az is épp elég volt a családnak. Hogy leszüreteljük, egy részéből mustot, bort csináljunk, a többit meg megegyük, elajándékozzuk. Mióta nincs már papa, nincs már meg a ház. Azóta érzem, hogy mennyire is szerettem ezt az időszakot. Nekem ez votl az 'igazi' gyerekkorom, ha mondhatok ilyet. Persze, a gyerekkor még most is tart, de már nem ugyanaz. Imádtam náluk lenni, még epret szedni is, pedig közben füstölögtem rendesen, mert szúrt a levele és sok volt a szúnyog, de tudtam, hogy megéri, mert utána az összes epret mi ettük meg. Ott volt a kertben minden. A szőlő, a sorok közt eper, paprika, paradicsom, számtalan gyümölcsfa, a kert másik részén két diófa, kukorica, borsó, bab, hagyma, minden. És papa főzött, húslevest, néha halászlevet, bár az a néha elég rendszeres, és persze karácsonykor együtt főzték apával kint az udvaron, mint két hajléktalan, úgy néztek ki. 
 Szóval a szüret. Emlékszem, hogy egyszer metszőollóval vágtam el a fürtöket a száruktól, amikor az egyik levélen megláttam egy kis zöld békát. Tetszett, de amint észrevette, hogy megmozdultam, gyorsan elugrott. Én meg hátrahőköltem, mert hirtelen történt. Szerintem egész este azt meséltem a családnak. És a pince illata! szerettem oda járni, féltem lemenni a lépcsőn, mert nagy rések voltak a fokok között, de mindig megtettem. Egyszerűen jó volt ott lenni. Igazából papa volt az egyetlen ember, akire mindig is hallgattam és igazán tiszteltem. És ő volt az egyetlen, akire hallgattunk, ha veszekedtünk. És ebédkor vagy vacsorakor mindig zongorázott nekünk valamit. Karácsonykor meg karácsonyi dalokat tanított Pankának. És délután mindig aludt, lényegében délután mindenki aludt, kivéve mamát, Pankát, meg engem. És amikor kész lett a kávé (bár ő nem kávézott, de a délutáni kávénál ott volt a pohár borával), akkor szólt valamelyikőnknek, hogy meséljünk neki. Bármit meséltünk is, ő meghallgatta és mondott rá valami kedveset, majd felkelt. Szerettem a zöld kardigánját, a téli hajléktalan öltözékét, a vicces madárijesztőit, a leveseit, ahogy megölelt és őt magát. Bár őt magát még mindig szeretem és szeretni is fogom, mert nekem ő votl az egyetlen nagypapám.
Igazából a szüretről szerettem volna írni, de már meg sem lepődöm azon, hogy nem az kerekedett ki belőle, amit szerettem volna. Végül is nem baj, hogy megírtam. Csak valahogy kevésnek érzem. Ha már papáról van szó, igazán megírhatnék ötven oldalt is és még lenne miről. Emlékekről, gondolatokról, dalokról, filozófiáról, ételekről, borról, nevekről és legfőképp a szeretetről.

péntek, szeptember 23

far from the hell








ma délután elpakoltam ,majd megírtam a házim(!) az írásbeliket. és olyat csináltam, amit még soha: előre tanultam. én, aki mindig az utolsó pillanatra hagy mindent. persze jöttek a poénos megjegyzések arról, hogy biztosan beteg vagyok, pedig csak egyszerűen elhatároztam, hogy nem baszom el úgy a hétvégémet, mint khm eddig. legfőképp előző héten. és a pakolás felszabadított, a tanulás megerősített abban, hogy akaraterő kérdése minden. amin a legjobban meglepődtem az a fizikatanulás volt, vagyis olvasás, de holnap is fogom olvasni meg azután is és az már egyenlő a tanulással. azt hiszem.
holnap kozmetikus nyolckor kelünk, szerettem volna korán lefeküdni, meg minden. lényegében a minden teljesült, mert megfürödtem, rend van a szobámban, olvastam minimum harminc oldalt a könyvből (nehéz úgy saccolni, ha nem tudom hol tartottam  és nem tudom, hol fejeztem be. kéne egy könyvjelző), hat után nem ettem semmit, sok vizet ittam és na. megint jó érzés büszkének lenni magamra. holnapra maradtak a szóbeli házik, az lesz a húzósabb, de legalább nem vasárnap este kezdem el. meg holnap idézetek, amiket ígértem. mert az ígéret szép szó, szóval na. amúgy is szeretek idézeteket gyűjtögetni. egyébként meg elhatározás kérdése, ugyebár. jót tett velem ez a napforduló. szóval most szépen bepötyögöm ide a dolgokat, meg ezt a helyzetjelentés-féleséget és megyek aludni. mert megígértem magamnak.

csütörtök, szeptember 22

13 napos bizbasz negyedik rész

4. nap - Egy kép arról, amit utálsz 

Igazából én nem utálok semmit. Maximum nagyon nem szeretek, de utálni nem utálok semmit. Na jó, talán a meztelencsigát. Mert jájj nem szeretem, ahogy csúszik-mászik, élősködik és nyálkás és mindenhol ott van eső után és puha a teste és neeem szeretem. Persze, így tök jól néz ki, de ez egy természetfotós, jól megvilágított, szépen beállított képe. És a meztelencsiga nagyon nem ilyen az életben.

The main colour is green!

Annyira imádom, hogy ilyen hülye osztályom van. Ma kezdődött társalgáson, ahol a szabályoknak megfelelően jól éreztük magunkat, folytatódott a matekkal, amit igen élénk hangulatban éltünk át, a rosszul sikerült (és szerencsére be nem írt) dolgozatok ellenére (vagy épp azok miatt). Az ének sem volt kevésbé vidám, ott meg az enyhén szarul sikerült nyelvtandolgozatok miatt örültünk, mert jobb kiröhögni a hülyeségünket, mint bánkódni rajta. Viszont a legjobb még így is az angol volt. Az, hogy nyolcadikosként ötödikes szinten beszélünk, sírva röhögünk, úgy hogy néhány embert ki kell küldeni és a képről annyit tud mondani valaki, hogy "I see a tent" az azért elég vidító. Tesiórán meg hát na. Gyakoroltuk a röplabdát, bizony, minden erőnkkel gyakoroltuk. Csak nem úgy, ahogy kellett volna, de legalább mozogtunk. Szóval, na. Akármennyire is 'rosszak' vagyunk, vagy buták, vagy rendetlenek, vagy figyelmetlenek, vagy akármik... nagyon jó az osztályközösségünk. És még egy évig, vagyis kilenc hónapig az marad. Utána meg úgyis találkozunk, ha nem is az egész osztály, de legalább egy része az osztálynak.

szerda, szeptember 21

ketyeg a gép és bim-bamozik is. szerintem ez hatalmas.

hopp. egy woodstock.


ez. annyira. nagyon. jó.


annyira nagyon. energikus. és szerelmes

Imádom az iylen kitöltögetős dolgokat, annyira el lehet velük szórakozni

1. Bemelegítő kérdés sor
Milyen kedved van: őszintén? fáradt és lelkes egyszerre
Mit reggeliztél ma:egy szelet barna kenyeret házi baracklekvárral vaj nélkül, és persze kakót
Milyen idő van most: kint éppen megy le a nap
Mennyi az idő nálad: negyed hét
Néztél ma már tükörbe: párszor

2. Ilyen vagyok kívülről
Hajad: enyhén (nagyon enyhén) hullámos barna
Bőröd színe: kreol, ami épp halványul, ennyit a nyárról
Szemed színe: ezerszínű barna
Milyen ruha van rajtad: farmer, fekete póló, piros kardigánnal
Milyen magas vagy: 160cm körül
Mekkora a testsúlyod: amennyit a mérleg mutat
Mekkora a lábméreted:38-as

3. Kedvenc
Milyen zenét szeretsz: jó zenét főleg
Kedvenc színed: piros
Kedvenc ízed: hmm, ha fűszer lett volna, könnyebb lett volna így nem tudom
Kedvenc állatod: fehér fejű rétisas
Kedvenc illatod: eső után, lenyírt fű és füstölő
Kedvenc helyed: minden hely, ahol jól érzem magam
Kedvenc elektronikus kütyüd: fényképezőgépem
Kedvenc eledeled: spagetti carbonara ala me tehát csirkemellel és curryvel
Kedvenc aktuális zenéd: pont 10 perce már a For your love a Yardbirds-től
Kedvenc időtöltés: alvás

4. Mit szeretnél...
Karácsonyra: angliai útra pénzt
Húsvétra: húsvétra ajándék? csokit
Iskolakezdésre: he?
Névnapodra: angliai útra pénzt
Születésnapodra: lásd fent
Hannukára: aztatot nem ünnepeljük (ez milyen már? egybe kellett volna tenni a karácsonnyal)
kívánni most: hogy tudjak mit kívánni
csinálni most: nem csinálás, de háziíráson túl lenni
enni most: almás pitét
elérni még az életben: sok mindent
kérdezni egy barátodtól aki lány: igaz?
kérdezni egy barátodtól aki fiú: sok mindent
kérdezni a volt tanárodtól: gondol-e még ránk
kérdezni a hittérítő jehováktól: komolyan elhiszik azt, amit mondanak?

5. Szerelem
Hiszel a szerelemben? igen
Létezik “szerelem első látásra”? inkább "őt kérem" első látásra, szerelem nem
Most szerelmes vagy? nem
Első csók? ennek nincs értelme
Jelenleg szabad vagy? mit értünk szabadság alatt? egyébként ott, belül teljes mértékben
Visszautasítottál valaha valakit? igen
Téged visszautasítottak már? nem, vagy de?
Félénk vagy, ha randizásra kerül a sor? néha

6. Előfordult valaha, hogy …
Aludtál a szabadban? igen
Voltál már szerelmes? talán
Ittál alkoholt? mit értünk alkohol alatt?
Vezettél autót? szerencsére nem
Elejtetted a mobilodat? persze
Találkoztál valakivel, akit neten ismertél meg? igenigenigen *_*
Voltál Disneylandben? nem
Voltál chat-oldalon? já
Vágtad már saját magad a hajad? kicsit
Tettél olyat, amit megbántál? igen
Lógtál suliból? nem
Bungee-jumpingoltál már? nem még
Ütöttél már meg valakit? já
Puskáztál már? igen(?)
Voltál már letartóztatva? nem
Törtél már be más házába? nem, milyen kérdés ez
Használtál már öngyújtót? mire?
Voltál már színpadon? igen de nem elégszer
Füveztél? nem, és nem is fogok
Nézed a híradót? igen
Ötnél több rap-albumod van? 1-nél kevesebb van? igen
Van iPodod vagy mp3 lejátszód? igen, utóbbi.
Szereted a Disney filmeket? nagy többségét igen
A “lol” kifejezést élő beszédben is használod? nagyon ritkán
Dohányzol? nem
Hetente eszel gyorskaját? nem
Voltál külföldön? igen és mennék is még
Szereted a videó-játékokat? nem
Volt, hogy megnyomkodtad a lift összes gombját egyszerre? az összeset nem
Volt, hogy megittál egy egész doboz tejet egy óra alatt? nem szeretem a tejet
Ültél repülőn? egyszer, illetve kétszer

wish.

sikeresen megúsztam a töri dogát és sajnos nem szándékosan. nem, mintha bánnám, de nagyon szar, amikor fetrengek az ágyban és sehogy se jó. legalább most lenyugodott és ülve egész jó. de áh. nem szeretem ezeket a napokat. viszont ma is volt magyar előkészítő és mi mást vettünk volna, mint a szófaji rendszert haha. a sors fintora? de amúgy tetszett, olyan aranyos az a nő. meg háháh. matek. talán (mit talán?) nem véletlen, hogy pont ugyanazokat a tanárokat kapom, akiket Panka? de vicces. csak nem szeretem a hasonlítgatást, de úgy tűnik,hogy elkerülheetlen.
 anyway English is so good. sorry. marvellous, wonderful, magnificent :)

kedd, szeptember 20

13 napos - tudjuk

3. nap - Egy kép a kedvenc emlékedről 

Hirtelen semmi nem jut eszembe, vagyis egyszerre minden, de ami kiemelkedik az a két Quimby koncert. Az egyik ülős, még télen, családdal.. a másik meg EFOTT-os első soros, meleg, lökdösődős Pankával és még sok sok emberrel. Mind a kettő csodás volt... így az egyikről.


 " Rezeg az emberben minden atom, és csak az téved el, aki él "

hétfő, szeptember 19

Jó éjszakát kedves álommanók!

Eleget néztelek, jöhetne már az álom, úgy várom.

Utálom, amikor az emberek meglátják, hogy bal kézzel írok és megkérdezik, hogy: balkezes vagy? Neeeem, nem azért írok bal kézzel, mert balkezes vagyok, hanem csak poénkodni akartam. Hát jó hogy balkezes vagyok, ha azzal írok...

akkor ő most... ?

 találtam, de bioszra remek lesz és amúgy is nagyon érdekes. hihetetlen.

always look on the bright side of life

igen, még akkor is, ha ki vagy kötözve egy keresztre... bár lehet, hogy akkor már nem. no de

örülök, hogy a századik bejegyzés vidám lett és nem valami kiakadós szarság. pedig közel volt hozzá. na de. a mai napot túléltem és ezzel nagyon megvagyok elégedve. igaz, fáj a fejem, még egy csomó házim van, de a nehezének vége és ez a lényeg. és most a Beatles a megmentőm .

vasárnap, szeptember 18

almost.


lehet a szívben is zivatar

kezdek lenyugodni, ahogy látom, hogy még nincs minden veszve. csak az ihlet. de majd meggyün az. vagy nem és akkor vége az életemnek. legalább a humorom visszatért. végre valami. 
a karakterszám fele megvan, cím nincsen, ihlet múlóban, tán nem is volt, idegek jó feszesek, egész bolondozós kedvemben vagyok és nagyon leszarom, de megcsinálom, mert vállaltam és igenis tudok felelősséget vállalni a tetteimért, vagy az elvállalt feladataimért.

mindentől messze, a szívhez közel


...csinálj csodát, én meg elhiszem.
nem, semmit nem hiszek most már. elegem van a hitből, és abból, hogy áltatjuk magunkat. viszont csodát még csinálhatok.


elegem van magamból, elbasztam három napot, teljesen, nem csináltam meg a feladataimat, legalább is egy részét nem, pedig anyám, három nap. három nap alatt akár megírhattam volna egy regényt is, de nem. nem. még egy kibaszott cikket sem. most meg szépen ügyesen összekentem valami fekete szarsággal a billentyűzetet, talán tintával, de mégis honnan a fenéből került a kezemre tinta? he? HE? igen, nagyon elegem van már, ideges vagyok, mérges, csalódott és kiábrándultam magamból, miért kell vasárnapnak lennie. miért kell egyáltalán itt ülnöm és írnom ezt az önsajnáltató baromságot, amit vagy elolvastok, vagy nem és vagy érdekel vagy nem,. igazából csak engem érdekel, de jobb lenne, ha nem érdekelne., miért kell folyamatosan csalódnom magamban? 
egyáltalán, miért kell ilyen hülyének lennem. nincs elég akaraterőm? és bármennyi Something in the water-t hallgatok, nem segít. ezután már csak a Quimby. és tessék msot is. megmentenek már vagy sokadjára. de akkor is. elegem van. miért? igazából én sem tudom ,hogy miért vagyok ilyen feldúlt. egyszer boldog, egyszer nem. valaki szórakozik velem. 
 éhes pupillákkal vállamra ördög ült, ballal elpöckölöm, az élet jobb híján egyedül...

tudom, hogy nem vagyok depressziós, annál kicsit kiegyensúlyozottabb vagyok, de azért elég szeszélyes is. szóval na. egyszerűen nem akarok semmit, semmit se csinálni, semmit se tenni, és legfőképp semmiért sem vállalni felelősséget, mert arra egyszerűen képtelen vagyok. 
hiszek a varázslatban, de tudom, hogy ha msot lefeküdnék aludni, holnap akkor is hétfő lenne, ha nagyon szeretném ,hogy ne lenne, így inkább befejezem ezt az összevisszaságot, megírom a cikkemet, rendesen, elmegyek fürödni, lefekszem aludni és honlap hajnalban megírom az irodalom házit, mert egyszerűen ezt a szart, ami most van nem bírom. adjisten.

szombat, szeptember 17

13 napos bizbasz 3. rész

3. nap - Egy kép a kedvenc műsorod szereplőiről 


Hát nékem olyanom nincsen. Van sok, amit szeretek, de kedvenc nincs. Akkor legyen Gyilkos elmék, mert azt láttam utoljára és tényleg közelít a kedvenchez. Persze a halottnak a csók és a Dr. Csont meg a Liz vagyok is jó, na de nade. Szóval.




Kár, hogy a képről lemaradt JJ és Garcia.

péntek, szeptember 16

rakjuk fel a teavizet. igen, most

Boldog vagyok, mint mindig hajmosás után és boldogabb, mert Szandival beszélek, végre, így egy hét után és nosztalgiáznunk és a nosztalgiázás kedvéért pont ugyanazt csináljuk, mint tavaly ilyenkor egy kicsit hamarabb. Például gyors fürdés hajmosással egybekötve. És mindjárt teát fogok inni, ő már issza a magáét. Szeretünk teázni, ez is közös tulajdonságaink egyike a sok közül.
Szóval itt csücsülök tisztán, illatosan, ágyazás közben és beszélgetve, mert ilyenkor nem tudok fáradt lenni. 
...szeretném, hogy azt a világot lásd, amit te jelentesz nekem...

Repülj madár, repülj!


Vidd el madár vidd el, levelemet vidd el, apámnak s anyámnak, jegybéli mátkámnak.

Say now!

Lollipop, mert zumba és mert jajj de nosztalgikus.
És jó kedvem lett... egész nap kissé morcos voltam, de aztán a gyros után jobb kedvem lett. Délután csináltam a nagy semmit, tehát basztam el az időmet.  Majd sikeresen eljutottunk zumbázni, zumbáztunk egy jót, ahol Mikát is játszottak, megnéztem egy Gyilkos elmék részt és msot itt növesztem a hátsófelem, miközben Mikát hallgatok. Azért ez vicces, de valahogy úgy vagyok a zenékkel, hogy vannak időszakok, amikor egy valamit vagy valakit nagyon sokáig hallgatok, mást alig és egy idő után váltok.  Most elég rövid volt a Mika, de majd csak visszatérek. Viszont a Magashegyi kapcsol ki és vidít fel ebben a magányos, majdnem alvós állapotomban. 

"Mindenki siet, mindenki megy, mindenki senkije mindenkinek."

Bár én a mai nap nem siettem, de azért haladtam az árral. Már kéne alkotni valamit. Mondjuk megírni a tegnapra ígért cikket. Jájj. Meg képeket tenni a kémia prezentációba. Lehet, hogy túl keveset várok el magamtól? Vagy túl sokat és minden mindegy alapom nem csinálok semmit. Az úgyis illik hozzám. Pedig na. Jó lenne elérni valamit, csinálni az életben. Holnap például azzal indítok, hogy pakolok, majd ebédet főzök/főzünk és máris jobb kedvem lesz. de ma péntek van és én nagyon boldogan punnyadok tovább.

13 napos bizbasz már megint.

2. nap - Egy kép rólad és arról, aki a legközelebb áll hozzád.

Egy ember? 
Akkor Szandi, mert ő hiányzik a legjobban. 
Amúgy meg nehéz lenne dönteni... 
ott van szülém, Fanni, Panka, Petra... szóval na. 
De Szandi hiányzik.

csütörtök, szeptember 15

awesome

Új társalgástanárt kaptunk és ez a fazon awesome! És oylan cuki ,amikor azt mondja, hogy awesome. Amerikai, de érthetően beszél, közvetlen, érdeke, hogy jól érezzük magunkat, mindenkivel tud beszélgetni, sokoldalú, szóval oylan, amilyennek egy tanárnak (társalgás, vagy nem - tökmindegy) lennie kell.
Szereti az amerikai focit, a 'jó' zenét, tud gitározni, és tényleg fog tanítani nekünk valamit, nem úgy mint 'drága' elődje.. szóval awesome! nem is oylan rossz ez az amerikai angol.



egyszer szeretném ezt látni.

Innen az út nem visz csak LEFELÉ!

http://www.youtube.com/watch?v=BZ3fvUbt8Kw&NR=1

Egyszer le kéne filmezni a Bajára vezető utat. Imádom amikor csukott szemmel váltakozik a színvilág. Világos -sötét - világos - sötét - világos és így tovább. Érzem, hogy a nap melengeti az arcom és az egész olyan filmbe illő. Asszem valami filmben is ilyen volt, vagy ehhez hasonló, hogy csukott szemmel az út közben 'figyelni' a napsugarakat. 

Amúgy meg Quimbyre a legjobb pihenni, mert utazás közben úgy pörget, hogy lazít is és csak jókedved lesz tőle, viszont tudsz pihenni. Szóval na. Szeretek utazni.

szerda, szeptember 14

Csináljunk képkirakós bizbaszt 13 napon keresztül Audrey-tól ^_^

1. nap - Egy kép, és 10 tény rólad

 Nesztek! Igazából szoktam mosolyogni, de ez pont nem mosolygós kép. Sebaj.

1. balkezes vagyok, ami elég sok mindent befolyásol
2. majdnem négy évig eveztem
3. imádok élni - kivéve, amikor nem, de a kivétel erősíti a szabályt vagy mi a szösz
4.Quimby a kedvenc együttesem, ha mindenáron ilyen silány jelzőt akarok használni, mert sokkal-sokkal több egy puszta kedvencnél.
5. szeretem a 13-as számot, mert 13-án születtem, ráadásul pénteken, így tuti, hogy szerencsét hoz
6. a nevem 'igazságot' jelent és hű vagyok hozzá. az igazat mondom még akkor is, ha fáj. az igazság fáj.
7. nem szeretek egyedül menni az utcán, kivéve, ha zenét hallgatok
8. tudni szeretek és nem tanulni, de tanulok, mert a tudás nagyrészt csak így szerezhető meg
9. ironikus vagyok, néha cinikus is, de leginkább ironikus magammal, másokkal és a világgal szemben
10. lusta vagyok, viszont amit nagyon akarok, azt elérem.

Ez így ennyi egyelőre.

Subamrine









Submarine, de nem sárga és nem is Beatles. De azért angol. És film. És meg fogom nézni. Egyszerűen nagyszerű és angol és érdekes és nem annyira művészfilm, hogy egy átlagember ne nézze meg, viszont művészibb a tucatnál. Szóval mindenképpen megnézem, ha más nem egyedül, de Julcsi valszeg társulni fog hozzám, tehát probléma megoldva. Már csak az a baj, hogy a mozikba október 19-én került, viszont itt a Cinema Cityben tutira nem adják le, a Tisza moziban meg hónapokig kell várni, mire megnézhetjük. Bár ahogy magunkat ismerem, ki fogjuk várni azt a pár hónapot, mert nagyon megéri. 


Go! Stop! Drop! Pause!

ZUMBAAAAAA! Ma voltam zumbázni, de nem ugyanott, hanem egy sokkal jobb helyen, sokkal több emberrel, nem négy fáradt és unott emberke volt egy zumbaoktatóval együtt aki leszarja őket, hanem vagy száz emberrel együtt és egy igazi, belevaló és életvidám oktatóval. azért ez teljesen más. Még a zenék is jobbak voltak, meg úgy a hangulat egyáltalán. Annyira megtetszett, hogy ezentúl minden szerdán fogok járni, meg néha pénteken is, hogy zumbázzak és izzadjak. Mert ma valahogy nem sikerült izzadni. Petrának tiszta víz volt a pólója, nekem meg alig-alig. És ez egyrészt azért rossz érzés, mert bár nem szeretek izzadni, mozgáskor fontos, hogy izzadjak, másrészt azért, mert így úgy tűnt számomra, mintha nem csináltam volna semmit. És azért na. csináltam, amit tudtam és próbáltam azt is amit nem, és végig hihetetlenül élveztem.  
Szóval péntek és jövőhét szerda, meg azutáni szerda zumba nap lesz, meg előkészítős meg zumba és jajj de szeretni fogom a szerdákat ezután.

kedd, szeptember 13

Most ott tartok, hogy gépezés helyett inkább Dr. Csontot nézek, meg előtte Gyilkos elméket. És nem bánom, á-á. Az egyetlen ok, maiért msot gépezek az a reklám és a közléskényszerem. És ejhajj, egyre jobban szeretem az iylen sorozatokat. Bár holnap legalább olvasni is fogok, mert Castle lesz, amit nem szeretek. Még az a szerencse, hogy nem vagyok rendszeres sorozatnéző. Se függő. De msot jó érzés.
something. something is a relly good word because of telling everything that you want to say. 
something. something expresses everything.
something is everything and everything is something.
get it?

Hogyan tudnám megköszönni Nektek?


Quimby

elmondhatatlanul.
Igazából én voltam a hülye pár napja, mert nem csak a Yellow és nem csak a Something in the water tud felvidítani. jelenlegi harmadik helyezett a Norwegian wood. Ennyit a dobogósokról.
A dobogósokon kívül meg ott van az Autó egy szerpentinen, a Here comes the sun, a Lucky day Sashától, a Suddenly I see,  a Born this way, mert ezek mind vidám dalok, ami arra késztetnek, hogy élj. Nem is tudom, de ez a szó annyira jelentőségteljes az életemben, életünkben. mindenkiében. Hiszen az élet ott van mindenkiben. Csak akarni kell. És jelenlegi jókedvemben nagyon akarom.


ez csak úgy, mert oylan cuki, hogy belehalok és mert jókedvem van. na irány felmosni!

try your best









ma valami jót álmodhattam, mert pihenten és derűsen keltem fel, majd egy kicsit visszaestem, de a reggel jó hangulatban telt. szerencsére a nap további része is és pont ott vagyunk, amit a legjobban szeretek az őszben: reggel még hűvös van, de nem nagyon, nappal meleg van ,de hosszúnadrágban is meg lehet lenni és kellemes minden. szeretem a mostani időszakot, mert annyira jól sikerülnek a dolgaim és én is jobb kedvű vagyok. tudom ,hogy senkit nem érdekelnek a gondjaim, bajaim, vagy épp az öröm (bár ki tudja), de azért én boldogan írok ilyen rövidke helyzetjelentéseket, mert legalább nyugtázom a napot. mindenki jól jár.
legfőképp én ha megcsinálom a felmosást. hihetetlen, hogy csak a rendrakásról írok mostanában.. már én is idegesítem magam. pedig hajjajj. de azért szeretek rendet rakni. és a felmosást is csak az illata miatt vállalom be. 
na máris tiszta lesz a lakás sállálálááá. este hajat mosok és holnap csini leszek. mert úgy tartja a kedvem.

hétfő, szeptember 12

vasárnap, szeptember 11

megvan, hogy miért volt rossz kedvem.
a válasz egy kissé különös, de egyáltalán nem meglepő. 
nem volt rend a szobámban, ilyen egyszerű.
persze, mondhatnák, hogy semmi köze a szobámnak a lelkiállapotomhoz, de szerintem meg van. miután úgy ahogy rendbe tettem a dolgaimat, jobb kedvem lett, majd fürdés után mindent elpakoltam és nyugodtan, várva a hétfőt(!) aludtam el. ennyi.

2001 - 2011

tegyem - ne tegyem - tegyem - ne tegyem - tegyem!
azért megérdemelnek annyit, hogy megemlékezzünk rájuk. 


ismeretlenek, és csak négy éves voltam, nem hat ki az életemre (legalább is nem közvetlen módon), nem szakadt szét a családom miatta, nem gyászolok. de. ennyit igazán megtehetek a sok halott ismeretlenért és mindenkiért aki hozzájuk tartozott. 





nem csak a Coldplay.
Brooke Fraser Something in the water-je is felvidít. ezzel kettőre növekedett a boldogságnövelő dalok száma. ollé.










előzőleg nem voltam valami bőbeszédű. de az elmúlt eseményekről nem fogok többet írni, valahogy magamban tartva többet érnek. most már szinte hivatalos, hogy nem megyek Angliába, valahogy éreztem ,de azért rossz érzés. persze, majd csak eljutok oda, de olyan jó lett volna. mindegy. volt elmúlt és kezdődik a második hét, és hát na. most csak a Coldplay tud felvidítani, meg meg nem. semmi más. miért van az, hogy ha valaki nagyon boldog, akkor utána nagyon nem lesz az. értem én, hogy a világmindenség az egyenlőségre törekszik, de nem kéne ilyen hamar egyenlítenie a dolgokat. egy két napot igazán várhatott volna. hétvégén nem megyek Pécsre, pedig az egyik kedvenc magyar városom, de nincs kedvem. talán változik majd az elhatározásom, de jelenleg a nem állapotban vagyok.can you hear me?
pedig a mai nap jajjistenem de jó volt. kismeglepetés nagy öröm, megnéztük az őrült dilis szerelmet, és hát az tényleg olyan volt. egyre jobban bírom Emma Stone-t, de az abszolút favorit még mindig Zooey Deschanel. jó lenne valami, szép, egyszerű karórát birtokolni, vagy egy csörgős ébresztőt, valami klasszikust. egyre jobban távolodom el a modern világtól, legalább is szeretnék távolodni. persze, hihetetlen jó érzés itt lenni és pörögni, de olyan jó lenne kiszállni. néha. 
nem találtam még meg se a szavam, se a dalom. 
jó lenne valaki karjában elaludni.

We are all yellow :')
péntek óta történt sokminden, voltam Balkan fanatik koncertem, megismertem Copy con-t, ott aludtam Petránál, megünnepeltük a születésnapját, meglepődött, moziba mentünk nyolcan, sütöttem muffint, elégettem, de finom lett, szórakoztunk, házit írtam, és még nem pakoltam el. leginkább faszomkivan hangulatban vagyok most, én sem tudom miért.

péntek, szeptember 9

I have a dream....

A vakok nem álmodnak. Legalább is, aki születésétől fogva vak, az nem. Egyáltalán, nem lát semmit. Álmodni csak olyanról tudunk, amit láttunk már. Kérdezhetnénk, hogy akkor a rémálmok szörnyei, vagy egy álomnyaralás képei hogy jelenhetnek meg az álmunkban. A válasz a sok inger, ami ér bennünket nap, mint nap. Akár egy villanásnyi kép erejéig a Tv-ben, akár egy film nézése, akár mások fényképei. Bármi, ami képi. Így az álmaink világa határtalan. De a vakoké nem. Ha álmodnak, akkor is csak hallanak álmukban, és ízeket, illatokat éreznek. Ez szomorú, legalább is számomra az. Persze, ott van az is, hogy amit nem ismerünk az nem hiányzik. Így el tudom képzelni, hogy őket nem zavarja annyira, de azért nekem mégis szomorú.


Volt egyszer egy ember, az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond.
De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek és azt mondták: majd a legelső szél összedönti.
És jött az első szél: és nem döntötte össze.
És jött a második szél: és az sem döntötte össze.
És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének. És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kőből, hanem megint sok-sok apró homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.
már kezdtem volna temetni a napfényt, de valaki megérezte és küldött még egy keveset belőle a mai napra. 


hétkor felkeltem, az ébresztés előtt tíz perccel, majd a Moves like Jagger-re keltem. és az pörgős szám, beindított egy kicsit. viszont ami igazán felkeltett, az a két jóreggelt SMS volt Petrától és Szanditól, nagyon örültem nekik. hirtelen ötlettől vezérelve sóskát reggeliztem krokettel, és 'rajtam ne múljon' alapon zöld pólót vettem fel piros kardigánnal. matekon most értettem is a magyarázatot, angolon érveltem, kémián viszonylag jól megírtam a dogát, négyesnél nem lesz rosszabb, rajzon sikerült  végre úgy 'szerkeszteni', hogy jó lett. annyira tetszik, szép lett a lumos felirat. viszont a mai nap legjobb eseménye az a fizikaóra volt. nem mintha annyira szeretném, de ma jó volt. "szeretett"+ tanárunk, mondta, hogy ő egzakt lesz és azt felelteti, akinél kinyílik a napló. át kinyílt. bennem egy pillanatra megállt az ütő, mert nem számítottam rá, valahogy mindig sikeresen elkerülöm a feleléseket. végül is kimentem, és elkezdtem az elektromosságról beszélni, és be is mutattam. hol könnyedén, hol szenvedve a helyes válaszért, de megcsináltam. éééééééés, ötös lett! annyira örülök neki, jó érzés ötös fizikával kezdeni az évet. elmaradt az infónk, és még az ebéd is finom volt. az avatottammal egyre inkább tudok beszélgetni, és sütött a nap, és Gabival jöttünk haza, és sütött a nap és annyira jó idő volt. nem kell még temetni a napfényt, nem kell még siránkozni a szürkeség miatt, mert a mai nap minden volt, csak nem szürke. napfényes, kék-eges, ragyogó, szeles és boldog. még sok ilyet.

csütörtök, szeptember 8

we are all yellow

elérkezett az az idő, amikor már nem elég egy pólóban suliba menni, vagy kint lenni az utcán, sétálni, mert fázom.. itt az ősz, és nem olyan aranyszínű mint vártam. viszont a borongós, esős szürkeségbe örömmel viszem bele a piros kardigánom, színes sáljaim, tornacipőim színét. ja és a táskám is kék, tehát rajtam nem fog múlni a hangulat egyébként nem is értem az embereket, hogy miért utálják a hétfőt. csak azért mert elmúlt a hétvége és dolgozni vagy tanulni kell? és? ott a következő hétvége. 
a hétfő csak azt jelenti, hogy lezártunk egy hetet és jön az új, sok lehetőséggel, úgymond tiszta lappal. az csak esély a változásra. az újrakezdésre. nem véletlenül próbálunk meg hétfőn fogyókúrába kezdeni. bár szerintem a vasárnap nem a vég, és a hétfő nem a kezdet. ez nem ennyire végletes és nem ennyire határolt. ha nem lenne neve, számítana? nem értem az embereket. a hétfő miért negatív. és ha annyira az, akkor miért van két egymásnak teljesen ellentmondó közmondás a hétfőről? az egyik: ha két borongós nap után végre egy napfényes következik, akkor hétfő van. a másik: ha két napfényes, meleg nap után egy borús következik, akkor tudod, hogy hétfő van. és akkor a hétfő rossz vagy jó? egyáltalán, miért kell mindent bekategorizálni? vagy ha kategória, akkor miért ennyire konkrét. nem csak rossz meg jó vagy fekete meg fehér létezik. a világ ezernyi színből áll. a hétfő is. akár borús, akár nem, az is csak egy nap az évben, egy az ötvenkettő hétfőből és egy a 365 napból.  vagy a szerda. vagy a csütörtökök. ma is csütörtök van, csak szólok. és ma fáztam. pedig nem is póló volt rajtam, hanem blúz. és van különbség. de fáztam. bár futottunk és áztunk, meg esernyőt tartottunk a fejünk fölé, amikor nem is esett, és szeretek bolondozni, szeretem az osztályom, szeretem hogy ilyen hülyék vagyunk mind, de ha kell össze tudunk dolgozni. szeretem, hogy a rossz idő senkit nem kedvtelenít el. 

és tetszik a gondolat, hogy majd színt viszek a napjaimba. ha máséba nem is, de azt is megpróbálom. csak győzzek eleget mosolyogni. igazából nem tudom ki ötlete volt, hogy a téli ruhák sötétek legyenek. persze, magába szívja a napfényt, de emberek! most őszintén, szép látvány a sok fekete kabát a nagy fehérségben? már megint fekete-fehér, pedig annyi sok szép másmilyen lehetne. mondjuk piros. igen, igen nagyon vágyom már egy piros kabátra, mert a jelenlegi sem színben (fekete) sem fazonban, sem pedig anyagban nem tetszik. ja és szőrös a kapucnija, amiből már egy éve elegem van. de kibírom. a piros kabátért megéri várni. addig is van nékem piros sálam, meg lila, meg sokszínű, meg lila sapkám és fekete. túl sok a fekete. viszont ha lesz piros kabátom, akkor szükségem lesz egy nem piros sálra. és ahhoz illeni fog a fekete sapka is. jaj de sok baj van ezekkel a színekkel. bár az ilyen ráér. ez a jövő zenéje. most ősz van, és holnap péntek. meg holnap is lesz ősz. meg péntek is. és holnap is jókedvem lesz. de ami a legjobb, az az, hogy hétfőn is.
Szeretem fordítással tölteni az időm, főleg úgy, hogy ez csapatmunka és olyan dolgok fordítunk, amit szeretünk. angol Harry Potteres oldalról magyarra. És egyszerű, meglesz a gyümölcs, informálódom, nevetek és legalább csinálok valami hasznosat.


szerda, szeptember 7

*dobpergés*

Hölgyeim és nyulaim, kitöltögetős teszt következik, mert találtam, mert unatkozom, és mert a kisnyúl mégis borotválkozik.

1. Mi a neved második betűje?
igen. melyiknek?
2. Mi a gépen a háttérképed?
Ashley Greene és jackson Rathbone a Glamour UK-ból kivágott képei megszerkesztve, valaki más által és imádom. gyönyörűek együtt, kár, hogy igazából nem is egy pár.
3. Mi van az egérpadodon?
ha én azt tudnám. egy kép.
4. Mi most az msn neved?
nem tudom, egy ideje nincs msnem, mert elromlott. ebuddyn esetleg megnézhetem. Mirr-murr, vajh miért.
5. Hol van a telefonod?
asztalomon
6. Kit hívtál utoljára?
Julcsit, asszem
7. Mi a jobb kezedhez legközelebb eső piros tárgy?
a piros ingem, ami rajtam van és imádom.
8. Ha azt hallod, sárga kaja, mi jut róla eszedbe?
mustár. pedig annyira nem is szeretem. ez van.
9. Mi van hozzád legközelebb a falon?
Magyarország térképe.
10. Ha bekapcsolod az mp3-adat melyik szám van a kijelzőn?
New Moon (The Meadow) Alexander Desplat. New Moon filmzene, erre aluttam el valamikor.
11. Nyisd ki a hozzád legközelebbi fiókot, mi van benne?
CD-k, papírok, kábelek, alkoholos filcek.
12. Mit fogsz csinálni, miután kitöltötted ezt a tesztet?
olvasni.
13. Kivel szeretnél most beszélni?
igazából. senkivel. Szandival.
14. Ha egy híres emberrel találkozhatnál, ki lenne az?
most. James Phelps. jelenleg HP mániám van és azon belül is Fred Weasly-t gyászolom...
15. Kapcsold be a tv-t. Milyen műsor megy?
nem fogok felállni és átmenni a másik szobába hogy bekapcsoljam. valami.
16. Mi volt a legutolsó zöld dolog, amit megfogtál?
bioszfüzet.
17. Milyen dal megy most a fejedben?
Egyik ember a Quimbytől
18. Milyen színű a tálcád (a gépen)?
kék.
19. Mi a kedvenc angol szavad?
unfortunately - de csak mert ki tudom ejteni úgy, mint angol barátaink.
20. Mi a kedvenc magyar szavad?
pamutgombolyag. annyira csodaszép és lágy. imádom.
21. Milyen számú házban lakik az a barátod, akivel utoljára beszéltél?
milyen kérdés ez. 31.
22. Szerinted hányadik kérdés lehet ez?
Huszonkettő?
23. És ez?
Eztetet ki csinálta?
24. Milyen ablakok vannak nyitva most a gépen?
Blogger, Youtube, tumblri
25. Milyen színű a hozzád legközelebb eső cipő?
fekete
26. Mi van az ágyneműhuzatodon?
fehér alapon lilás virágok meg valami szürke pacák
27. Ha kimész a szomszédszobába és körbenézel, mi az első furcsa dolog, amit látsz?
he?
28. Találomra nyomj le 1 billentyűt!
j
29. Menj a start menü "Legutóbi dokumentumok" menüpontjába! Mi áll a negyedik helyen?
egy panorámakép a tavalyi augusztus huszadikáról. miért?
30. Milyen színű annak az embernek a szeme akivel legutoljára beszéltél telefonon?
kékeszöld
31. Kiknek a milyen című klipjét nézted meg legutoljára?
Fefe Dobson - I want you
32. Mire kerestél rá legutóbb?
breed a szótárban. kellett a HP-hez...
33. Kinek a hangját hallottad legutoljára?
anya
34. Hány óra van most?
19:39
35. Szerinted hány ember csinálta meg ezt a tesztet eddig?
fogalmam sincs. ha már tipp. 58
36. Mi van az msn képeden?
egy ismeretlen avatar "Smile, you are beautiful" szöveggel
37. Kivel fogsz legközelebb találkozni?
családdal


komolyan ez egy teszt? ki csinálta? amúgy nagyon élveztem, köszönöm szépen, isten áldja a humorát a készítőnek, jót szórakoztam...
Igazából azóta, hogy ez a blogom létrejött, nem volt még rendes hosszú bejegyzésem. csak kis szösszenetek, meg képek, újabb szösszenetek, valami hosszabb gondolatmenet, újabb képek, idézetek, videók. de semmi érdemleges, és semmi olyan, amire azt mondanám, hogy igen, erre büszke vagyok. pedig szeretek írni, de valahogy nem teszem mégse. mármint igazán. amikor oldalakat lehetne megtölteni. persze, mondhatnám, hogy az nem az én műfajom, de miért mondanám. ez csak kifogás lenne. pedig én most tényleg nem keresek kifogásokat. csak okokat. viszont az leginkább magamtól kéne megkérdezni. ja és bár a kezdés azt sejeti, hogy ez végre egy hosszú bejegyzés lesz. jelentem nem lesz az. még nem. ez nem a megfelelő hely, idő és állapot. most csak Juci és Tibi hangjára koncentrálok, meg a fejfájás elmulasztására és az almákra. agyő.
szeretnék már zabsütit enni. egyrészt mert nagyon régen nem ettem, másrészt mert ősz van, és ilyenkor nem baj, ha egy kicsit melegebb lesz a konyhában. másrészt mert az egyik kedvenc sütim, harmadrészt mert tele van csupa finomsággal, mint a mogyoró, dó, csoki, mazsola, zabpehely és ez így együtt nyam-nyam. szóval jó lenne.
megkívántam a zabsüit, mert az isteni mákos felhőcskék a végüket járják. még az a jó, hogy nincsenek szem előtt. mert ha lennének, akkor hajjaj. már nem lennének. olyan finom a mák íze, fahéjjal és citrommal keveredve. tényleg, könnyű mint a felhő, és még mákos is. frappáns. meg finom.
-Rosie! Most! Segíts kérlek, megszakadok.
-Nem látod, hogy én is pont akkora ládát cipelek mint te?
-Jól van, bocs. De még mindig megszakadok. Hányas számú ház a miénk?
-42-es azt hiszem.
-Ez itt aaaa .... ÖTÖS?? Remek, mondhatom. de legalább megedződünk.
-Seperc alatt megérkezünk. Furcsa, nincs sehol egy ember. Pedig ez London! Mindenhol nyüzsögni kéne az embereknek. Vagy ma valami gyásznap lenne? Nem tudok róla. Hanyadika van ?
-Szerinted most ez a legnagyobb problémám? Amúgy 30-a. Sietnünk kell a költözéssel, különben elkezdődik az egyetem és mi még mindig ládákból fogunk élni.
-Ah! Ott van, már látom a házszámot. És a kamiont is, amivel a többi cuccot hozták. Nem értem, hogy ezzel a kettővel mi történt, de az a lényeg, hogy megvannak. Szerintem egy fél órája már tuti, hogy gyalogolunk. Na mnidegy is...  Áh nézd, ott van a házmester... kedvesnek tűnik.
...
-Még saját postaládánk is van. Ez fantasztikus! Szerinted jött levelünk?
-Ezt komolyan kérdezted? Inkább menjünk fel.
-Hihetetlen, hogy pont a harmadik emeletre költözünk és ketten pakolunk mindent. Meg áll az és. Ilyenkor hol vannak az erős és segítőkész férfiak?
-Már csak pár lépcsőfok és megvagyunk.
-A francba! Lent hagytam a kulcsom! Várj meg itt, leszaladok...


eközben három utcával és egy könyvesbolttal arrébb


-Ezt nem hiszem el! Kilakoltatás? KILAKOLTATÁS????!
-Kérem nyugodjon meg. Ez átmeneti állapot, amint fizetni tudja a lakbért, visszaköltözhet, a lakást három hónapig üresen hagyjuk.
-Nyugodjak meg! Rendben. Hát akkor viszlát.... még hogy nyugodjak meg.
Nincs hol laknom. Ilyenkor már sehol sem találok üres lakást egy személyre, pláne nem az egyetem közelében. de azért nyugodjak meg. Hát jó. Bocsánat! Miért nem néz a lába elé?! Nekem kéne mindenkit  kerülgetni, csak azért mert egyetemista vagyok, ráadásul lakás nélkül? Bár ezt még senki sem tudja, de azért. Anyát fel kéne hívnom. Igaz is, otthon éppen most fognak felkelni. Akkor még várok ezzel. Áh, egy teázó. Remek! Pont erre van szükségem. Óh bocsánat, elnézést, pardon, bocs hogy élek, de tényleg. semmi. remek. -Akkor egy mangós-rózsabimbós teát szeretnék. Igen egy főre. Köszönöm.
.......
-A teája.
-óh, kösz .... önöm. (úristen. úristenúristenúristen) Köszönöm, nagyon kedves. (úristen! azt hiszem mégse olyan rossz ez a kilakoltatás)
---------------------------------------------------------------------
-Na megvagyok, már jövök is, melyik az, melyik az. Áh megvan. A házmester azt mondta, hogy van a fején egy bevésés, arról lehet megismerni. Nézd, itt! És akkor...
-Várj. Beköltözünk életünk első saját szülő-mentes lakásába. nagyon boldog vagyok, hogy pont veled fogok együtt lakni. Csak ennyit szerettem volna, msot már nyithatod.
-Kész is, gyere, nyissunk be együtt.
-Rajta, egy-kettő-három.
-Óh!