szerda, szeptember 7

-Rosie! Most! Segíts kérlek, megszakadok.
-Nem látod, hogy én is pont akkora ládát cipelek mint te?
-Jól van, bocs. De még mindig megszakadok. Hányas számú ház a miénk?
-42-es azt hiszem.
-Ez itt aaaa .... ÖTÖS?? Remek, mondhatom. de legalább megedződünk.
-Seperc alatt megérkezünk. Furcsa, nincs sehol egy ember. Pedig ez London! Mindenhol nyüzsögni kéne az embereknek. Vagy ma valami gyásznap lenne? Nem tudok róla. Hanyadika van ?
-Szerinted most ez a legnagyobb problémám? Amúgy 30-a. Sietnünk kell a költözéssel, különben elkezdődik az egyetem és mi még mindig ládákból fogunk élni.
-Ah! Ott van, már látom a házszámot. És a kamiont is, amivel a többi cuccot hozták. Nem értem, hogy ezzel a kettővel mi történt, de az a lényeg, hogy megvannak. Szerintem egy fél órája már tuti, hogy gyalogolunk. Na mnidegy is...  Áh nézd, ott van a házmester... kedvesnek tűnik.
...
-Még saját postaládánk is van. Ez fantasztikus! Szerinted jött levelünk?
-Ezt komolyan kérdezted? Inkább menjünk fel.
-Hihetetlen, hogy pont a harmadik emeletre költözünk és ketten pakolunk mindent. Meg áll az és. Ilyenkor hol vannak az erős és segítőkész férfiak?
-Már csak pár lépcsőfok és megvagyunk.
-A francba! Lent hagytam a kulcsom! Várj meg itt, leszaladok...


eközben három utcával és egy könyvesbolttal arrébb


-Ezt nem hiszem el! Kilakoltatás? KILAKOLTATÁS????!
-Kérem nyugodjon meg. Ez átmeneti állapot, amint fizetni tudja a lakbért, visszaköltözhet, a lakást három hónapig üresen hagyjuk.
-Nyugodjak meg! Rendben. Hát akkor viszlát.... még hogy nyugodjak meg.
Nincs hol laknom. Ilyenkor már sehol sem találok üres lakást egy személyre, pláne nem az egyetem közelében. de azért nyugodjak meg. Hát jó. Bocsánat! Miért nem néz a lába elé?! Nekem kéne mindenkit  kerülgetni, csak azért mert egyetemista vagyok, ráadásul lakás nélkül? Bár ezt még senki sem tudja, de azért. Anyát fel kéne hívnom. Igaz is, otthon éppen most fognak felkelni. Akkor még várok ezzel. Áh, egy teázó. Remek! Pont erre van szükségem. Óh bocsánat, elnézést, pardon, bocs hogy élek, de tényleg. semmi. remek. -Akkor egy mangós-rózsabimbós teát szeretnék. Igen egy főre. Köszönöm.
.......
-A teája.
-óh, kösz .... önöm. (úristen. úristenúristenúristen) Köszönöm, nagyon kedves. (úristen! azt hiszem mégse olyan rossz ez a kilakoltatás)
---------------------------------------------------------------------
-Na megvagyok, már jövök is, melyik az, melyik az. Áh megvan. A házmester azt mondta, hogy van a fején egy bevésés, arról lehet megismerni. Nézd, itt! És akkor...
-Várj. Beköltözünk életünk első saját szülő-mentes lakásába. nagyon boldog vagyok, hogy pont veled fogok együtt lakni. Csak ennyit szerettem volna, msot már nyithatod.
-Kész is, gyere, nyissunk be együtt.
-Rajta, egy-kettő-három.
-Óh!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése